Miért fontos, hogy megértsük a reziliencia fogalmát? Mi a reziliencia? Ez valami velünk született dolog, ami a szerencséseknek jár vagy egy megszerezhető képesség? Ha megszerezhető, hogyan érjük el? Miért van rá szükségünk?
A félelem és a stressz természetes és normális reakciók arra a folyamatosan változó és bizonytalan helyzetre, amelyben mindannyian találjuk magunkat. Ugyanakkor az élet kihívásaival való egészséges megküzdés erősebbé tesz minket, a számunkra fontos embereket és a közösségeinket egyaránt.
A stressz mindig rossz, vagy néha pozitív változásokhoz is vezethet?
A stresszérzet teljesen normális érzés, különösen akkor, ha az átlagosnál nagyobb munkaterheléssel kell megbirkózni, legyen az egyetemen vagy iskolában, munkahelyen vagy otthon. Magunk is megtapasztalhatjuk, hogy a stressz néha arra késztet, hogy jobban összpontosítsunk a tanulásra, a feladatainkra, a munkára, máskor viszont hihetetlenül leterheltnek érzhetjük magunkat, és nem tudunk semmire sem koncentrálni.
Míg a stressz mindenkit különböző módon érint, két fő típusa van: a jótékony és motiváló típus, amit nevezhetünk jó stressznek, valamint a szorongást, sőt egészségügyi problémákat okozó típus, amit nevezhetünk rossz stressznek.
Jó stressz
A szakértők szerint a stressz egy olyan energiakitörés, amely alapvetően tanácsokat ad arra vonatkozóan, hogy mit tegyünk. Kis adagokban a stressznek számos előnye van. Például segíthet megbirkózni a napi kihívásokkal, és motiválhat céljaink elérésében. A stressz segíthet a feladatok hatékonyabb elvégzésében és még a memóriát is növelheti.
A stressz egyben létfontosságú figyelmeztető rendszer is, amely az „Üss vagy fuss” reakciót váltja ki. Amikor az agy valamilyen fenyegetést észlel, elkezdi elárasztani a testet olyan hormonokkal, mint az adrenalin és a kortizol. Ez számos reakciót vált ki, például megnövekszik a vérnyomás és a pulzusszám. Az érzékszervek hirtelen lézerszerű fókuszt kapnak, így elkerülhetjük a fizikailag megterhelő helyzeteket – például elugorhatunk egy szembejövő autótó elől – és biztonságba kerülhetünk ennek hatására.
Ezen kívül különféle egészségügyi előnyökkel járhat egy kis mértékű stressz. A kutatók úgy vélik, hogy bizonyos stressz segíthet megerősíteni az immunrendszert. Például javíthatja a szív működését, és megvédheti szervezetet a fertőzésektől. Egy tanulmányban azok az egyének, akiknél mérsékelt mértékű stresszt tapasztaltak a műtét előtt, gyorsabban tudtak felépülni, mint azok, akiknek magas volt a stressz szintje.
Rossz stressz
A túl sok stressz azonban káros lehet. A hetekig vagy hónapokig tartó érzelmi stressz gyengítheti az immunrendszert, és magas vérnyomást, fáradtságot, depressziót, szorongást és akár szívbetegséget is okozhat. Különösen a túl sok adrenalin árthat a szívnek. Megváltoztathatja az artériákat és sejtjeik regenerálódását.
Nem mindegy, hogy mit gondolunk a stresszről!
Dr. Kelly McGonigal egy olyan kutatást említ, ami azt vizsgálta, hogy miképp befolyásolja a stresszről kialakult fogalmunk az élethosszunkat.
A kutatás során az USA-ban 8 éven keresztül vizsgáltak egy 30.000 fős felnőttekből álló mintát és kérdezték meg, hogy az elmúlt egy éveben mekkora mértékű stresszt éltek meg. Azt is megkérdezték, hogy hisznek-e abban, hogy a stressz árt az egészségükre nézve? Ez után megnézték a népesség nyilvántartási adatokból, hogy hányan haltak meg. Azt tapasztalták, hogy azon vizsgáltak közül, akik úgy vélekedtek, hogy sok stresszt éltek meg az elmúlt egy évben 43%-uknál megnőtt az elhalálozási kockázat aránya. De ez csak azokra az egyénekre vonatkozott, akik úgy vélték, hogy a stressz árt az egészségre.
Azok az egyének közül, akik azt nyilatkozták, hogy sok stresszt éltek meg, de nem tartják a stresszt veszélyesnek az egészségre nézve, sokkal kevesebben haltak meg, sőt, ők mutatták a legkisebb halálozási kockázatot. A kutatás kimutatta, hogy a 8 éves vizsgált időszakban 182.000 ember halt meg, de nem a stressz következtében, hanem a miatt a hiedelem miatt, hogy a stressz ártalmas az egészségre. Ez viszont fordítva is igaz: a tudomány szerint, ha megváltoztatjuk a véleményünket a stresszről, a testünk is másképp fog a stresszre reagálni.
A stresszről alkotott képünk nagyban függ attól, hogy mennyire vagyunk reziliensek, szívósak és mennyire vagyunk képesek kilépni a megszokott dobozból és átkeretezni a gondolkodásunkat.
Mi az a reziliencia?
Mindannyian megtapasztaljuk az élet hullámvölgyeit, fordulatait a mindennapos kisebb kihívásoktól, például a sűrű forgalomban való elakadástól és a találkozóról való késéstől, vagy a tartósabb hatással járó traumatikus eseményektől, mint például egy szeretett személy halála vagy munkahely elvesztése. Annak ellenére, hogy ezek az események visszahúzó erővel bírnak, az emberek általában idővel jól alkalmazkodnak az életüket megváltoztató helyzetekhez és a stresszes helyzetekhez, és a reziliencia nagy szerepet játszik ebben.
A reziliencia az a folyamat, amikor jól alkalmazkodunk csapások, traumák, tragédiák, fenyegetések vagy jelentős stresszforrások esetén, legyen szó családi és kapcsolati problémákról, súlyos egészségügyi problémákról vagy munkahelyi és pénzbeli stresszhelyzetekről.
A kutatások azt mutatják, hogy nem csak a nehéz élményekből tudunk talpra állni, hanem azt egyben mélyreható személyes fejlődéssel is kísérheti. A rezilienssé válás nemcsak segít átvészelni a nehéz körülményeket, hanem képessé tesz arra is, hogy növekedjünk, sőt, hogy az életünk jobb fordulatot vegyen.
A reziliencia velünk született vagy tanulható?
Míg bizonyos tényezők bizonyos egyéneket reziliensebbé tehetnek, mint másokat, a reziliencia nem feltétlenül olyan személyiségjegy, amellyel csak néhány ember rendelkezik. Éppen ellenkezőleg, a reziliencia olyan viselkedéseket, gondolatokat és cselekedeteket foglal magában, amelyeket bárki megtanulhat és fejleszthet. Ez azonban nem csak úgy történik, mint az izomépítés, az ellenálló képesség növelése időt és erőfeszítést igényel.
A reziliencia nem azt jelenti, hogy elkerülnek a nehéz helyzetek
A reziliencia vagy lelki rugalmasság nem jelenti azt, hogy nem élehetünk át nehézségeket vagy szorongást, mivel az érzelmi fájdalom természetes, amikor súlyos csapást vagy traumát szenvedünk el. Valójában a rezilienciához vezető út gyakran jár jelentős érzelmi fájdalommal.
Mik a reziliencia jellemzői?
A kutatások kimutatták, hogy ez számos tényező kombinációjából áll, beleértve a következőket:
- asszertivitás
- problémamegoldó képesség
- önhatékonyság (ami azt jelenti, hogy az ember hisz abban, hogy bizonyos helyzetekben sikeres vagy egy feladatot teljesíteni tud.)
- a bizonytalansággal való együttélés képessége
- tudatosság
- pozitív életszemlélet, pozitív életkilátások
- empátia mások iránt
- saját célok és az elérésükre tett törekvések
- a függetlenség és a másoktól való függés közötti egyensúly fenntartásának képessége
- kötelességtudat (másokkal vagy önmagával szemben)
- az eseményel jelentéssel és jelentőséggel való felruházásának képessége
- másokkal vagyó szoros kapcsolatok kialakításának képessége
- és végül, de korántsem utolsósorban a jó humorérzék
Hogyan növelhetjük kundalíni jógával a rezilienciát?
A reziliencia fejlesztésének egyik legjobb eszköze a kundalíni jóga, amely megnöveli a vitalitásunkat, az önhatékonyság érzetét, motiválóan hat, megerősíti a fizikai testet, megváltoztatja a hangulatot, elkötelezettséget, kitartást és szívósságot épít a gyakorlóban, segít az örömteli kapcsolódás kialakításában, a stresszcsökkentésben és a boldogsághormonok természetes kiválasztásában.
Rugalmasság, ellenállóképesség, reziliencia – 8 hetes kundalíni jóga és meditációs kurzus
A kundalíni jógában számos olyan eszköz van, amellyel célzottan dolgozhatunk a fizikai, érzelmi, mentális állóképességünkön és rugalmasságunkon. A kundalíni jóga a reziliencia jógája, mert egyes gyakorlatai kihívás elé állítják az embert, erősítik a kitartást, az akaraterőt, növelik a megküzdőképességet és a testi-lelki rugalmasságot.
Érdekel >>
